Ezen bejegyzésem tárgya nem más, mint egy webes kutatásalapú tanulási módszer, nevén nevezve a Webquest bemutatása. Ahogy az általunk készített példa (https://sites.google.com/site/eltuntfarkasdaniel) is mutatja, az oldal
meghatározott szempontok, feladatok mentén vezeti végig a diákokat egy-egy kerettörténet segítségével a feladatok megoldásán. Ha gyakran nem is alkalmaznám, azt mindenképpen el kell ismerni, hogy biztosan felkelti a diákok érdeklődését. Ennek számos oka van: 1. Használhatnak hozzá internetes segítséget. Ezt mindig kedvelik, hiszen benne van, hogy internet, meg hogy segítség. 2. Általában valamilyen izgalmas történetre épül, ami motiválja őket eléggé ahhoz, hogy részt vegyenek a feladatmegoldásban. 3. A mi példánk egyedül is, de egy partnerrel/ csoportosan is csinálható, mindenki eldöntheti, milyen módon tud a legjobban dolgozni. Ezt az autonómiát is értékelni szokták a diákok. És végeztül szintén fontos, hogy legyen jól elkülönített részlépések, amiknek a végén reflektálhat a diák az eddig elért eredményeire. Ez segíti a továbbiak megoldását is, valamint fejleszti a tudatos gondolkodást és feladatmegoldást, ellentétben pl. az időre megoldandó, végigrohanós, "egy jó válasz van, azt vagy eltaláltad, vagy nem" típusú feladatokkal. Saját webquestünk matekos témára épült, azon belül is főként az oszthatóság témakörén belül mozog. Ezen felül azonban indirekt módon fejleszti a logikai gondolkodást is, hiszen a kerettörténetünk lényegében egy krimi, amiben a feladatmegoldó diák játssza a detektív szerepét: Szelektálnia kell a kapott információkat, kiszűrni a lényegeseket, nyomra bukkanni, és el is indulni rajta. Ezen képességek pedig nem csupán a matematikában hasznosíthatóak, hanem olyan "skillek", amivel az ember a mindennapi életben is jobban fog boldogulni.