Távíró, telefon, autó... és még sorolhatnám. Ezek voltak a 19. századi fejlődésünk vívmányai. Manapság azonban egészen másféle újdonságokkal kell megbirkóznunk: Térkép papírból? Dehogy, Google Maps! Kapcsolattartás a távoli rokonokkal? Ott a Facebook. Nem tudod egy kérdésre a választ? Google barátunk segít. Sokunk számára, akik már az ezredforduló környékén születettek, ezek teljesen egyértelmű válaszok. Gyakorlatiasan használjuk az online kereső, illetve kapcsolattartó felületeket, nem jövünk zavarba egy érintőképernyőtől, és bármikor "megszereljük" otthon a wi-fit. Ez azonban hátrányokkal is jár: Hogy érnél be BKK futár nélkül az órádra? Sehogy. Nyaralás GPS nélkül? Már el is tévedtél. Többet látod a barátaidat a telefonod képernyőjén, mint élőben? Szomorú. Lényeges tehát, hogy amennyiben tanárként részben mi befolyásoljuk a következő generáció értékrendjét, ezt a "hatalmunkat" okosan használjuk. Ez számomra azt jelenti, hogy amellett, hogy mi is naprakészek maradunk és nem rettenünk meg a további technikai újításoktól, diákjainkat az eltiltás helyett a tudatos "kütyühasználatra" neveljük. Ez az a tulajdonság, amit a szakértők digitális kompetenciaként emlegetnek. Persze van rá rendes definíció is: A NAT szerint a digitális kompetencia "felöleli az információs társadalom technológiáinak és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén."

Na de hogyan is lehet mindezt a gyakorlatban kivitelezni? Először is célszerű lenne mindenki számára biztosítani egy laptopot, vagy bármi hasonló méretű és funkciójú eszközt. Ezzel a diákok napközben is dolgozhatnának, ami a manapság nagyon divatos projektmunkát különösen előtérbe helyezné és megkönnyítené, hiszen egyikük információt keresne, másikuk rendszerezné és szűrné a talált anyagokat, a harmadik pedig közben már el is kezdhetne egy prezentációt gyártani, mindeközben persze folyamatosan konzultálva egymással. Mindezt élőben a legegyszerűbb kivitelezni, akár egy osztálytermi óra keretein belül is, azonban ha házi feladatnak adnánk ilyesfajta munkát, ehhez nem is feltétlenül kellene találkozniuk a résztvevőknek, hiszen számos online felület van, ahol dolgozhatnak, rögtön értesülve egymás frissítéseiről, ráadásul így tanárként is folyamatosan nyomon tudjuk követni, hogy állnak diákjaink egy adott feladattal. A legismertebb ezek közül talán a Google Dokumentumok, amin belül bármiféle szöveget, képfájlt, prezit, vagy táblázatot készíthetünk, de ötletgyűjtésre és rendszerezésre például kiválóan alkalmasak lehetnek olyan felületek is, mint a Padlet. Ezen munkák átlátására és megőrzésére én tanárként biztosan nyitnék egy Google Classroomot, vagy hasonlót, ahol nyilvántartanám csoportonként a diákok munkáit.

Ettől eltekintve, két szaktárgyam - angol és matek - keretein belül konkretizálva azonban azt hiszem, egészen különböző formákban (is) használnám ki az IKT adta lehetőségeket: Angolban például szókincsfejlesztésre, de akár egy nyelvtani szabály tanulására is kiválóan alkalmasnak tartom a Quizlet nevű alkalmazást, ahol tanárként előre elkészített gyakorlókat is csinálhatunk a diákoknak, de a program maga is generál feladatokat. Listening-gyakorlásnak őket érintő-érdeklő témájú videókat lehetne gyűjteni, amelyeket egyszerűen csak meg kellene nézniük otthon, és irányított szempontok alapján elemezni. Szintén szókincsre vonatkozik, hogy én nem tiltanám az órai szótárhasználatot, azonban szorgalmaznám, hogy ha meg szeretnének nézni egy szót, próbálják először mindig egynyelvű szótárban keresni, erre kifejezetten ajánlanám a Cambridge Dictionary-t. Véleményem szerint az okostábla-használat szintén fontos részét képezi a modern oktatásnak, így azokon is szemléltethetnénk példákat, órai bemelegítő feladatokat, valamint a közös feladatmegoldást is színesebbé teszi. Ezen felül a diákok tanulása nemcsak vizuális, vagy auditív módon történne, hanem ezek együttes alkalmazásával, animációkkal, kiemelésekkel, képi ingerekkel szinte bármilyen tanulási stílusnak kedvezhetünk.

Itt át is térnék a matematikára, amely tantárgyon belül talán pont az interaktív táblára helyezném a legnagyobb hangsúlyt. Geogebrával bármilyen geometriai ábra könnyen szerkeszthető, struktúrájából könnyen megtanulhatják a diákok is, mely adatokból szerkeszthető egyáltalán egy alakzat, milyen transzformációk lehetségesek síkban és térben, és mindez sokkal átláthatóbb, hiszen adott fix pont mellett minden ábránkat forgathatóvá is tehetjük, több nézetből látva pedig sokkal könnyebb értelmeznünk egy bonyolultabbnak tűnő ábrát, mint papíron egyféleképpen ábrázolva. Függvényábrázolásra például pedig ott a WolframAlpha, ráadásul e programokkal könnyen generálhatunk interaktív feladatokat/ csinálhatunk animációkat, amelyek szemléltetnek bizonyos függvény/geometriai tulajdonságokat, ez ismét az átláthatóságot segíti elő jobban, mint a papír alapú feladatmegoldás. Egy afrikai iskolában történt például, hogy amikor a gyerekeknek a Pitagorasz-tételt tanulták, csak olyan háromszögábrákat használtak, ahol a két befogó párhuzamos volt a papír oldalaival, így az a fogalom alakult ki bennük, csak az ilyenek a derékszögű háromszögek; amikor más elrendezésben kellett feladatot megoldani, nem ismerték fel a némileg elforgatott háromszöget. Ezeket a problémákat kiválóan megelőzik az említett okostábla adta lehetőségek. 

A teljesség igénye nélkül tehát ebben a blogban ezeket a felhasználásait az IKT-s eszközöknek emelném ki, akár osztályteremben történő, akár azon kívüli használatra. És most ehhez szorosan csatlakozva, ahogy az alcímben is sugalltam, nézzük mitől is 21. századi egy 21. századi ember:

https://youtu.be/qwJIhZcAd0I

Ebben a videóban nagyon röviden és tömören azok a képességek vannak bemutatva, amelyek napjainkban fontosnak és értékesnek vannak ítélve. A videót ezzel együtt példának is szánom, pontosan azt szemléltetve, hogy egy kreatív módon összerakott infógrafikák mozgó sorozata arra készteti a hallgatóságot, hogy figyeljen - szemben a hagyományos, többnyire sima szöveg alkalmazásával. 

https://youtu.be/nA1Aqp0sPQo

A hogyanról már sok szó esett, azonban ezt a videót azért tartom kiemelendőnek, mert azt is hangsúlyozza, hogy MIÉRT is fontos az oktatásba beágyazni ezen képességek - a digitális kompetenciák elsajátítását.